fbpx

Garancia a tőlünk vásárolt szoftverlicencekre

Véleményünk a másodlagos szoftverek viszonteladásáról

A mi szempontunkból a felesleges licencek továbbértékesítése lehetővé teszi az emberek számára, hogy legális szoftvereket vásárolhassanak, sokkal kedvezőbb áron, mint általában. Sőt, az a licenc, amely gyakorlatilag feleslegessé válik az első vevő számára, még mindig szolgálhat valakit. A folyamat hasonlóan működik, mint amikor megvesz egy könyvet, elolvassa, majd el akarja adni másnak. Az eredeti eladónak nincs joga befolyásolni, hogy mi történik a már eladott könyvvel a jövőben. A szoftverrel ugyanez a helyzet – miután eltávolította az eredeti tulajdonos eszközéről, szabadon eladható másnak.

Jogi garancia a vásárlás pillanatától, egy életen át

Minden megvásárolt licenccel megszerez egy jogi dokumentumot, az úgynevezett eladói nyilatkozatot, amely arra kötelez minket, hogy a szoftver eredetére és jogszerűségére egész életen át érvényes jogi garanciát vállaljunk. Bármilyen probléma esetén teljes jogi felelősséget vállalunk az eladott licenc(ek)ért. Kizárólag stabil és ellenőrzött beszállítókkal működünk együtt, és cégünk együttműködik más szervezetekkel annak a közös célnak az elérése érdekében, hogy felderítsék a csaló licenceladókat és jelentést tegyenek a bűnüldöző szervek felé.

Számokkal bizonyított megbízhatóság

2016 óta több mint 70 000 szoftverlicencet adtunk el, és soha nem találkoztunk egyetlen negatív döntéssel sem az általunk kínált termékek szoftverellenőrzésénél, így biztos lehet benne, hogy termékeink megfelelnek a legfrissebb törvényes előírásoknak!

Mit mond a média a használt szoftverről?

„Az Európai Bíróság döntése megerősíti a használt szoftverekkel kereskedők által eddig is felkínált lehetőséget: a jogbiztonság az ügyfelek számára teljes mértékben adott, és jelentős költségcsökkentéssel is járhat. A gyártók pedig már nem tilthatják meg ügyfeleinek, hogy eladhassák feleslegessé vált licenceiket.“

Teljes cikk itt olvasható

Mit mond a törvény a másodlagos licencek továbbértékesítéséről?

A használt engedélyek értékesítésével kapcsolatos egyik legfontosabb ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB) hozta 2012-ben.

Az EUB C-128/11. Sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügyben hozott ítélete kimondja, hogy „A szoftver szerzője nem ellenezheti „használt” licenszeinek viszonteladását, amely lehetővé teszi az internetről letöltött programjainak használatát. Az ilyen licenc hatálya alá tartozó számítógépes program másolatának terjesztésére vonatkozó kizárólagos jog az első értékesítéskor kimerül.”

Ez azt jelenti, hogy a „használt” és feleslegessé vált szoftverlicencek értékesítése törvényes. Ez az ítélet biztonságos jogi keretet hozott létre az egész Európai Unió számára, biztosítva a tisztességes és egészséges versenyt az európai piacon.

Az ítélet azt is kimondja, hogy:

  • A lejárat nélküli szoftverlicencek szabadon forgalmazhatók. Ha lejárat nélküli szoftverlicencet vásárol, ugyanolyan feltételek mellett értékesítheti.
  • A gyártó terjesztési jogai a szoftver első értékesítésével kimerülnek. Azok a vásárlók, akik számítógépes programot vásároltak a szabad piacon, jogosultak a megvásárolt szoftver használatára.
  • Még akkor is, ha a szoftver viszonteladását kifejezetten tiltja a licencszerződés, a szerzői jog jogosultja már nem ellenezheti az adott példány továbbértékesítését. A licencszerződés az európai törvény hatálya alá tartozik, és az európai törvénnyel ellentétes pontok semmisek (ez elsősorban az „OEM szoftverekre” vonatkozik).
  • Nincs különbség a forgalmazás módja között. A szoftver terjeszthető CD / DVD (fizikai licencek) vagy online (digitális licencek) útján. A szerzői jog jogosultja nem követelhet megfelelő díjazást a szoftverlicence további viszonteladásáért, mert a megfelelő díjazást az első értékesítés során érték el.

A másodlagos szoftverek jogtörténete

A lenti infografikában vessen egy pillantást arra, hogy melyek voltak azok a főbb bírósági határozatok és EU-irányelvek, amelyek befolyásolták a használt licencek piaci helyzetét.

 

2000

“A Német Szövetségi Bíróság ítélete lehetővé tette az OEM és DSP verziók értékesítését a hozzá tartozó hardver nélkül.” – A Szövetségi Bíróság 2000. július 6-i határozata, ügyszám I ZR 244/97

2001

„A mű eredeti példányának vagy másolatának a jogosult általi, vagy az ő beleegyezésével történő első értékesítése a Közösségben kimeríti az adott licencnek a Közösségben történő viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jogot.” – Kivonat a 2001/29 / EK EU irányelvből

2006

A hamburgi regionális bíróság megerősítette, hogy a használt Microsoft szoftverekkel való kereskedés jogszerű. Ez vonatkozik a mennyiségi licencszerződésekből származó egyedi licencek továbbértékesítésére is.

2009

„…a licenc második megszerzője, valamint annak későbbi megszerzője támaszkodhat a terjesztési jog kimerülésére, így a számítógépes program egy példányának törvényes megszerzőjének tekinthető, és élvezi az e rendelkezésben előírt másolás jogát.” (Kivonat a Bíróság 2012. évi határozatából, amely a 2009. évi irányelven alapult.)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24 / EK irányelve

2011

A svájci kantoni bíróság Zugban úgy határoz, hogy „az Adobe nem tilthatja meg a programpéldány továbbértékesítését a szerzői jog szempontjából annak első értékesítése után”.
Ez a precedensértékű döntés a szabad nemzetközi szoftverkereskedelem nagy győzelmének számít.

2012

“A szoftver szerzője nem ellenezheti” használt “licenceinek viszonteladását, amely lehetővé teszi az internetről letöltött programjainak használatát.” – a Bíróság határozata, C-128/11. Sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp.

2016

“A számítógépes program egy példányának kezdeti birtokosa, korlátlan felhasználói licenc esetén értékesítheti ezt a példányt vagy licencét egy új tulajdonos számára.” – A Bíróság C-166/15. Sz. Ügyében Aleksandrs Ranks és Jurijs Vasiļevičs

 

A fontosabb részleteket kiemelve itt találja:

Az Európai Bíróság (Curia) 2012. július 3-i, (C-128/11.) határozata alapján a szoftverek értékesítése az adathordozó (CD/DVD/Pendrive) fizikai szállítása nélkül is megengedett. A licenckulcsok elektronikus formában átadhatók, valamint fel nem használt szoftverlicencek eladása, a használt licencek tovább ruházása legális, attól függetlenül, hogy az a szoftver adathordózó lemezén található, COA vagy elektronikus licenckulcs. A szoftvergyártó nem akadályozhatja meg licencei további eladását, és hogy ezáltal programjait tovább használják, beleértve az OEM, Retail és Volume, illetve az Internetről letöltött “ESD” verziókat is.

A szoftvergyártó licencre vonatkozó szerzői joga kimerül, amikor szoftverét első alkalommal eladja, forgalombahozza (jogkimerülés). Volume licencek egyesével történő eladása, illetve elektronikus licencek szabadkereskedelme megengedett az Európai Unió (EGK) területén. (C-128/11., ECLI:EU:C:2012:407, EU 2001/29/EK, 28., 2009/24/EK)

A 2009/24 irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy külön szerződéses kikötés hiányában a számítógépi program többszörözéséhez nem szükséges a program megalkotójának engedélye, ha erre a többszörözésre azért van szükség, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja, beleértve a hibajavítást is.

Mivel a szerzői jog jogosultja nem tiltakozhat azon számítógépi program példányának újraeladása ellen, amelynek vonatkozásában az említett jogosult terjesztési joga a 2009/24 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében kimerült, meg kell állapítani, hogy az e példány második megszerzője, valamint az összes későbbi megszerző, a példány „jogszerű megszerzőjének” minősül a 2009/24 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében.

Az Európai Unió Bírósága

94/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY megnyitása.

Luxembourg, 2012. július 3. (hivatalos forrás: curia.europa.eu)

“A Bíróság a mai ítéletében azt mondja ki, hogy a terjesztési jog kimerülésének elve nem csak akkor alkalmazandó, ha a jogosult anyagi adathordozón, így  CD-ROM-on vagy DVD-n forgalmazza a programjának példányait, hanem akkor is ha azt az internetes oldaláról történő letöltés útján terjeszti. 

“Ugyanis ha a szerzői jog jogosultja a vevője rendelkezésére bocsátja a számítógépi program egyik – anyagi vagy immateriális – példányát, és egyidejűleg díjfizetés ellenében licencszerződés megkötésével vevője számára határozatlan időtartamra  biztosítja az e példány használatára vonatkozó jogot, azzal ez a jogosult eladja ezt a példányt, és kimeríti a terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogát. Az ilyen ügylet ugyanis a példány tulajdonjogának átruházásával jár. Ennélfogva a jogosult ezt követően akkor sem tiltakozhat e példány újraeladása ellen ha a licencszerződés a további átruházást megtiltja.

Abban az esetben lehet beszélni használt, illetve újrahasznosított (second hand) szoftverről, amikor a szoftver felhasználói licenc-jogosultsága egy korábbi végfelhasználótól ered és nem közvetlen a gyártó vagy annak distributora kereskedelmi csatornáin keresztül kerül forgalomba.

A „second hand” vagy „re-marketing” szoftverek nagyrészt európai vállalati felszámolások, telephely bezárások, selejtezések, illetve új szoftverek vásárlása kapcsán, és meghibásodott, bontott számítógépektől elválasztott licencek formájában kerülnek használt licencként újra forgalomba. Az Európai Legfelsőbb Bíróság 2012. július 3-i, (C-128/11.) határozata alapján a szoftvergyártók nem tilthatják meg a használt, vagy a felnem használt szoftverlicencek tovább értékesítését, még abban az esetben sem, ha azt az EULA tiltja vagy a hozzá való programokat az internetről töltötte le a felhasználó.

A szoftvergyártó szerzői joga az első eladáskor kimerül (jogkimerülés), ezáltal nem akadályozhatja meg annak további eladását és használatát, ha már egyszer forgalomba hozta a szoftvert. Ha a szerzői jog jogosultja eladja a program egyik példányát és biztosítja a felhasználó számára annak használatára vonatkozó jogot, ezzel kimeríti a terjesztésre vonatkozó jogát.


Német Szövetségi Bíróság (BGH)

Ahogy az várható volt 2014.12.11-én a Németh Szövetségi Bíróság (BGH) is úgy határozott, amennyiben a vásárló olyan licenceket vásárolt kedvezményes mennyiségi szerződés alapján, amely lehetővé teszi az adott szoftver több példányának használatát, megengedhető a mennyiségi (Volume) licencek egyesével történő továbbértékesítése, amennyiben annak szóbanforgó példányát az eredeti vásárló használhatattlanná tette (törölte), illetve abban az esetben is, ha az adott licenc eleve nem volt felhasználva.

A BGH 2014. december 11-i döntése:

„A szerzői jog tulajdonosának webhelyéről letöltött szoftvermásolatok újraértékesítése nem követeli meg, hogy a későbbi felvásárló megkapja a számítógépes program felhasznált másolatát tartalmazó fizikai adathordozót; elegendő, ha a későbbi felvásárló letölti a program egy példányát a szerzői jog tulajdonosának honlapjáról.”

Ismét megerősítést nyert, hogy a vásárlóknak nem kell félniük a szoftvergyártótól a használt szoftverek megvásárlásával és használatával kapcsolatban. A Münster Közbeszerzési Kamara szerint a másodlagos felhasználási engedélyek alapján történő szoftverhasználattal kapcsolatos tiltási vagy kártérítési keresetek az EB és a BGH legfelsőbb bírósági határozatai alapján már nem objektíven érthetőek. Ezen túlmenően a BGH kifejtette, hogy nem volt bizonyíték a szoftvergyártó pénzügyi veszteségére.

A használt licencek semmiben nem térnek el az új licencektől, és a használt szoftver nem ismerhető fel az új szoftverekkel szemben.

Mind az Európai Bíróság ítélete, mind a BGH döntése végleges.


    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve

    „A számítógépi programok jogi védelme – Az internetről letöltött használt számítógépi programok forgalmazása – 2009/24/EK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdése – A terjesztési jog kimerülése – A »jogszerű megszerző« fogalma”


    A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

    • 1) “A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 2009. április 23-i 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül felhasználói jogot is biztosított.”
    • 2) “A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztési jog kimerülésére, ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog.”

    Hivatalos források, információk

    EU Infocuria (C-128/11.): megnyitás

    EUR-lex: megnyitás

    EUR-lex irányelvek: megnyitás

    Szövetségi Bíróság (BGH) határozat: megnyitás

    Kormányrendelet: 910/2014/EU EP és 137/2016. (VI. 13.)

     

     

     

    error: Írásvédett tartalom!
    0
      0
      Kosár
      A kosarad üres :( Vissza a termékekehez